A gazdák többsége azt hiszi, hogy a macska csak dorombolással, nyávogással és morgással kommunikál. Valójában a macskák több módon kommunikálnak. Használnak hangokat, testtartást, fül-, száj- és farokmozgást, és különösen jól kommunikálnak más macskákkal. Az anyamacskák különösen sok hangot használnak a kölykeikkel való kommunikációjukban.

Dorombolás: A dorombolás általában örömet és elégedettséget jelent. A dorombolás könnyen megkülönböztethető a mély morgástól, amivel a macska a behatolókat fogadja.

Nyávogás: A nyávogás több hangból áll, de alapjában véve a figyelem felkeltésének szándékát jelzi. A hangok skálája széles:
- rövid, magas hangú nyávogással a macska a gazdáját keresi
- hangosabb, kitartó nyávogással kéri, hogy nyissuk ki az ajtót, vagy etessük meg
- kellemetlen helyzetben dühös, hangos nyávogással jelez.

Testbeszéd: A macska testbeszéde, melyet testtartásával jelez, csodálatraméltó. Általában józan ésszel megállapítható belőle, hogy érzi magát a macska, és mit kíván. Az egyik legkönnyebben felismerhető testhelyzet az elégedett macska testtartása, amely teljesen ellazult, szemét félig lecsukja. Egy ellazult macska nyújtózkodik, lassan kinyújtja és visszahúzza karmait. A lépkedés az elégedettség másik jele, ezt gyakran
dorombolás kíséri.
A macskák fülei szintén sokat elárulnak hangulatukról. Az éber macska hegyezi a fülét, az ideges hátrarántja azt, egy nagyon ijedt, vagy nagyon agresszív macska fülei pedig szinte teljesen hátrasimulnak a fejére.

Ha kíváncsi vagy a folytatásra, olvasd el itt!